-
1 ξενια
I.ион. ξεινίη, эп. ξενίη ἥ1) гостеприимство, радушный приемμίξεσθαι ξενίῃ Hom. — быть связанным узами взаимного гостеприимства;κατὰ ξεινίην Her. — в знак уз взаимного гостеприимства, т.е. на память о дружбе;ἐπὴ ξενίαν ἐλθεῖν Pind. — прийти в качестве гостя;Ἴωσι ξεινίην συνεθήκατο Her. — (Крез) заключил с ионянами союз дружбы;ἐπὴ ξενίαν καλεῖν τινα Xen. — позвать кого-л. в гости2) положение чужеземца, иностранное гражданствоξενίας (sc. γραφήν) φεύγειν Arph., ἀγωνίζεσθαι Lys. или ἁλίσκεσθαι и γράψασθαι Dem. — (о чужеземце) обвиняться в присвоении (себе) гражданских прав;
γραφέ ξενίας Dem. — обвинение (иностранца) в присвоении себе прав гражданства3) (sc. γῆ) чужая сторона, чужбинаἐπὴ ξενίας Plat. — в чужой стране
II.ион. ξείνια τά1) (sc. δῶρα) подарки гостю, угощение(ξ. δοῦναι Eur.; ξ. δέχεσθαι Lys.; ξ. πέμπειν Plut.)
2) гостеприимство, радушный приемἐπὴ ξείνια καλεῖν τινα Her. — позвать кого-л. в гости
-
2 ξένιος
ξένιος, ion. u. poet. ξείνιος, bei den Att. auch 2 Endgn, gastlich, gastfreundlich; ξεινίους σφι ἐόντας, Her. 5, 63; bes. Zeus, der Beschützer des Gastrechts, der Gastfreunde u. übh. der Fremden, welche die Gastfreundschaft in Anspruch nehmen (vgl. ξένος), Il. 13, 625; u. so Tragg., wie Aesch. Ag. 61. 353; Ζεὺς έπιτιμήτωρ ξείνων, ξείνιος, Od. 9, 271. 14, 389 u. öfter, wie Pind. Ol. 8, 21 N. 11, 8; Plat. Legg. XII, 953 e; ϑεός, Soph. 216 b; τράπεζα, der gastliche Tisch, Od. 14, 158 u. öfter in Betheuerungen; Pind. Ol. 3, 42 I. 2, 39, der auch ξένιον ἄστυ N. 4, 23 sagt, ξεινίαν κοίταν P. 3, 32; δῶρα, Gastgeschenke, Geschenke, welche der Wirth dem Gaste giebt, u. welche gew. in Speise u. Trank u. Nachtlager bestehen, παρέϑηκεν, Il. 11, 779 (vgl. ξεινήιον), ἵνα τοι πὰρ ξείνια ϑείω, 18, 387, ξείνια δῶκα, Od. 14, 404, öfter; auch durch ein κειμήλιον, ein werthvolles anderes Geschenk vermehrt; ξείνια δέ-ξατο, Pind. P. 4, 22; ξείνια ἁρμόζοντα τεύχων, 4, 129; ᾔσχυνε ξενίαν τράπεζαν, Aesch. Ag. 390; ξένια δὲ παρέσχε δαῖτα παιδείων κρεῶν, als Gastbewirthung, 1572; ξένια δοῦναι, Eur. Cycl. 301; ϑάνατος ξένιά σοι γενήσεται, Hel. 487, öfter; ἐπὶ ξείνια καλεῖν, Her. 2, 107. 5, 18, zu Tische einladen; ἐπὶ ξείνια παραλαβεῖν τινα, gastlich aufnehmen, 4, 154; ξενισϑέντες οἷς ἦν πρέπον ξενίοις, Plat. Tim. 17 b, öfter; vgl. Legg. VI, 919 a; ἡ ξενία, sc. γῆ, ξένη, die Fremde, εἴ τις ἀπαντήσας σοι ἐπὶ ξενίας Plat. Crat. 429 e, wie ἐπὶ ξενίας πτωχεύσω Antiph. 2 β 9; τῇ στρατιᾷ πάσῃ ξένια ἔπεμπε, Xen. Cyr. 3, 1, 42, vgl. An. 4, 8, 23, wo als Erkl. hinzugesetzt ist βοῦς, ἄλφιτα, οἶνον; vgl. auch 5, 9, 15 Hell. 1, 1, 9.
-
3 ἐπ-αρκέω
ἐπ-αρκέω (s. ἀρκέω), 1) helfen, b eist eben, unterstützen, Theogn. 821; vgl. Buttm. Lexil. II p. 251; τίς ἄρα ῥύσεται; τίς ἄρ' ἐπαρκέσει ϑεῶν; Aesch. Spt. 92; φίλοις Eur. Hec. 958; ϑεὸς ἐπήρκεσε Her. 1, 91; τινί, Lys. 13, 93; τοῖς δεομένοις Ar. Plut. 830; Plat. Rep. III, 393 e, für das hom. χραισμεῖν gesetzt; abweichend ποιμένων ἐπαρκέσοντα Soph. Ai. 360; mit dem acc. der Person, Eur. Or. 793; – τινί τι, Jemandem Etwas abwehren, οὐδέ τί οἱ τόγ' ἐπήρκεσε λυγρὸν ὄλεϑρον Il. 2, 873; οὔτε τι Τηλέμαχος τόγ' ἐπήρκεσεν, wehrte es nicht ab, Od. 17, 568; κακότητα Ap. Rh. 2, 1163; οὐδὲν γὰρ αὐτῷ τοῦτ' ἐπαρκέσει τὸ μὴ οὐ πεσεῖν, es wird ihm nicht dagegen helfen, daß er fällt, Aesch. Prom. 920. – 2) gewähren, darreichen; ἄκος Aesch. Ag. 1143; Pind. N. 6, 62; ξένια δοῦναι καὶ πέπλοις ἐπαρκέσαι, damit aushelfen, Eur. Cycl. 301; ἀλληλοφϑοριῶν διαφυγὰς αὐτοῖς Plat. Prot. 321 a; Xen. Conv. 4, 43 u. Folgde; τινί τινος, Einem wovon mittheilen, Xen. Mem. 1, 2, 60; Arist. Eth. 9, 2. – 3) intr., hinreichen; δήμῳ ἔδωκα τόσον κράτος, ὅσον ἐπαρκεῖ Plut. Sol. 18; ἐπαρκέσει νόμος ὅδε, das Gesetz wird fortbestehen, Soph. Ant. 608.
-
4 ἐπαρκέω
ἐπ-αρκέω, (1) helfen, beistehen, unterstützen; τινί τι, j-m etwas abwehren; οὔτε τι Τηλέμαχος τόγ' ἐπήρκεσεν, wehrte es nicht ab; οὐδὲν γὰρ αὐτῷ τοῦτ' ἐπαρκέσει τὸ μὴ οὐ πεσεῖν, es wird ihm nicht dagegen helfen, daß er fällt. (2) gewähren, darreichen; ξένια δοῦναι καὶ πέπλοις ἐπαρκέσαι, damit aushelfen; τινί τινος, einem wovon mitteilen. (3) intr., hinreichen; ἐπαρκέσει νόμος ὅδε, das Gesetz wird fortbestehen -
5 ξένιος
ξέν-ιος, α, ον, [dialect] Ion. [full] ξείνιος (as always in Hdt., and mostly in Hom., but ξένιος when the ult. is long, as in Od.14.158, 389, 15.514, al.):—A belonging to friendship and hospitality, hospitable, Ζεὺς ξ. as protector of the rights of hospitality, Ζεὺς ἐπιτιμήτωρ ἱκετάων τε ξείνων τε, ξείνιος, ὃς ξείνοισιν ἅμ' αἰδοίοισιν ὀπηδεῖ (cf. ξένος II) Od.9.271 ;Ζηνὸς.. ἐδείσατε μῆνιν ξεινίου Il.13.625
, cf. A.Ag.61, 362 (both anap.), al.; ὦ Ζεῦ ξένιε Cratin.III ; alsoἈπόλλων ξ. CIG2214e
([place name] Chios) ; ξ. τράπεζα the guests' table, Od.14.158, 17.155, Pi.I.2.39, etc.; ξ. κοίτα his guest's adultery, Id.P.3.32 ; ξ. τινί bound to one by ties of hospitality, Hdt.5.63 codd.2 ξείνια, [dialect] Att. ξένια (cf. ξεινήϊον), τά, friendly gifts, given to the guest by his host, esp. meat and drink,ξείνιά τ' εὖ παρέθηκεν, ἅ τε ξείνοις θέμις ἐστίν Il.11.779
, cf.18.387, Od.5.91, etc.;εἴ μοι ξ. δοίη 9.229
, cf. 19.185 (less freq. in sg.,ἵνα τοι δῶ ξείνιον 9.356
, cf. 20.296, Pi.P.4.35, SIG662.32 (Delos, ii B. C.));ξένια.. παρέσχε δαῖτα
as a friendly gift,A.
Ag. 1590 ;βοῦν ξένια ἔπεμψαν X.HG7.2.3
, cf. PCair.Zen.75.6 (iii B. C.) ;ξ. δοῦναι E.Cyc. 301
; ξ. λήψῃ ib. 342 ;δέξασθαι Lys.18.12
; ἐπὶ ξείνια καλέειν to invite one to meat, Hdt. 2.107, 5.18, cf. IG12.19.14,108, X.HG6.4.20, Vect.3.4, D.7.20, etc. ( ἐπὶ ξενίαν and ἐπὶ ξενίᾳ freq. as f.l., X.Vect.l.c., D.l.c., D.S.8.25, 13.83, D.H.1.40, Philostr.VA3.33, etc.) ;ἐπὶ ξείνια παραλαβεῖν τινα Hdt.4.154
; ξ. προθεῖναι, προθέσθαι, Id.7.29, 135 ;ἐπαγγείλασθαι καταγωγὴν καὶ ξ. Id.6.35
;ξενίοις δέχεσθαί τινα X.An.5.5.24
: freq. of presents sent by peaceful inhabitants to an army, ib.5.5.2, 14,25, al.; of provisions supplied to a king or official on a visit, Theopomp.Hist.22(d), PPetr.2p.25 (iii B. C.), PGrenf.2.14(b).9 (iii B. C.), etc.; also of tribute, LXX 2 Ki.8.2, OGI132.11 (Egypt, ii B. C.); of honoraria to artists, SIG689.10 (Delph., ii B. C.): metaph.,θάνατος ξένιά σοι γενήσεται E.Hel. 480
.II foreign, ἐπὶ ξενίας (sc. γῆς) Antipho 2.2.9, Pl.Cra. 429e, cf. Ath.Mitt.25.427 ;ἐν ξενίῃ Epigr.Gr. 1041.8
.2 ξ. κόσμος, in Crete, magistrate who tried suits with aliens, GDI4981.4,al.
См. также в других словарях:
ξένιος — ξένιος, ία, ον, αττ. τ. ξένιος, ον, ιων. τ. ξείνιος, ία, ον (Α) 1. αυτός που ανήκει ή αναφέρεται σε φίλο ή ξένο ή σε φιλία ή φιλοξενία 2. ξένος 3. (το αρσ. ως κύριο όν.) Ξένιος α) προσωνυμία τού Διός, ως προστάτη τών ξένων και τών φίλων και… … Dictionary of Greek